Středoevropský překladatelský tábor

Napsali o nás (2005)

Pató Attila

KÜLSZÍNI SZEMLE
Közép-európai fordítótábor a morva-valasszkói erdőkben szeptember 1-5.

převzato z: http://litera.hu/object.1129c0c7-6493-4152-a69c-b26be7e3222e.ivy

20. 9. 2005

Meg kell hagyni, az általuk jegyzett táborozás nemcsak irodalmi vénát igényel, hanem térképészeti és igény esetén sátorozási ismereteket is. Az észak-kelet morvaországi ösvények mentén a tábor centruma egy apró favilla (ahonnan hihetetlen módon 18 ember tornázkodott elő reggelente!), a zsebkendőnyi tisztáson a sátorzsinórok már szlovák területre kapaszkodtak.

Maroknyi elszánt és mindenre kész fiatal cseh irodalmár az idén szeptember 1-5-e között már második alkalommal szervezte meg a Közép-európai fordítótábort. Az inspirációt a JAK fordítótáborai nyújtották az ötletgazda Tomáš Vašut számára – aki magyarul, románul, ukránul is olvas-beszél, illetve ezen irodalmakból fordít, mondhatni közép-európaiul kommunikál. Ő és barátai ugyanakkor egy kicsit módosított formában kívánják meghonosítani az irodalmi táborozást. Meg kell hagyni, az általuk jegyzett táborozás nemcsak irodalmi vénát igényel, hanem térképészeti és igény esetén sátorozási ismereteket is. Az észak-kelet morvaországi ösvények mentén a tábor centruma egy apró favilla (ahonnan hihetetlen módon 18 ember tornázkodott elő reggelente!), a zsebkendőnyi tisztáson a sátorzsinórok már szlovák területre kapaszkodtak. Fiatal lengyel, orosz, magyar és német irodalombarátok hallgatták az előadásokat, élvezték a tájat és egymás társaságát.
          A szemináriumok tematikáját az információközvetítés, a fordítás elmélete és módszertana valamint a közép-európai irodalom bizonyos jelenségei tették ki. Igaz, nem minden tervezett előadó tudott eljönni (esetleg eltévedtek útközben?), mégis folyamatosan voltak órák és nagyon hangulatos volt a hegyi túrával összekötött peripatetizáló kurzus. Az előadások közül említsünk meg néhányat. Pavel Kotrla exkurzusában a kortárs cseh próza és irodalom titkairól beszélt, Mészáros Andor a cseh irodalom magyarországi recepciójáról szólt, René Kočík az ukrán irodalomban fellelhető közép-európai témákat elemezte. Jiří Hrabal a jelentősebb cseh irodalmi folyóiratokról, míg Vojtěch Kučera a perifériális kiadóknál megjelenő könyvekről számolt be. Tomáš Vašut a fordításelméleteket és a közép-európai fordítás gyakorlati nehézségeit ecsetelte. Végül Jakub Grombíř a cseh filmkészítés állapotáról és a filmek filozófiai vonatkozásairól értekezett az általa uralt farönk körül elheveredő hallgatóságnak.
          Több cseh nyelvű irodalmi műhely is bemutatkozott, a szerkesztők ajánlották és ajándékozták a portékáikat. Így kaptunk képet például az olomouci Aluze (link) című lapról. Egy új, világirodalmi kitekintésű és kétnyelvű (pontosabban a fordítást és az eredeti szöveget párhuzamosan közlő) folyóiratot is bemutattak a szerkesztői; ugyanakkor a Plav (link) fejvadászai kollaboránsok után szimatoltak a teás és kávéscsöbrök körül, például a tervezett magyar számhoz keresnek fordítókat. Pavel Kotrla a Texty sajátos működését vázolta (ld. még itt: link). A Weles Brnóban működik, könyvkiadóként és irodalmi lapként, amint többek között Vojtěch Kučera elárulta.
          Érdemes utalni még egy frissen megjelent verskötetre (Petro Miďanka: Ungvári kávézók – Prága, Csehországi Ukránok Szövetsége, 2004), amelyet Tomáš Vašut jegyez fordítóként – aki könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy az Ukrajnában elismert kárpátaljai költő versei a magyar olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthatnak.
          A kirándulás szervezői és gyakorlati kivitelezői a Prágai Valasszko Szervezet egyik tagja, René Kočík, illetve a Texty című virtuális irodalmi lap egyszemélyes ura, Pavel Kotrla. A két egykori középiskolás (irodalom)barát közül az egyik a prágai egyetem ukrán tanszékén okít, a másik egy világvégi faluban szerkeszti a kulturális életben is népszerű kritikai blogját. A tábor középpontját képező kalibát ők maguk ácsolták, a levesbe a gombát maguk szedték, és még sorolhatnám áldozatos tevékenységük szerteágazó eredményeit. Ide tartozik, hogy a kizárólagos szponzori címet némi támogatás fejében a vsetíni Masaryk Könyvtár érdemelte ki (Vsetín - a morva-valasszkói táj egyik központja). Képek és további részletek az alábbi címen elérhetőek: link.
          Egy megjegyzés bátorításul és a jövőre nézve: a hely távolról sem olyan megközelíthetetlen, mint ahogyan a megtévesztő sorok sugallják. Brno felől kissé romantikusabb odatalálni, de a Vág völgyén szinte a tábortűzig autópályán oda lehet jutni.

Marta Dršatová

Ještě jeden překladatelský tábor

28. 9. 2005

převzato z: http://www.soumar.cz/index.php?mu=A350&webfull=3&webcol=1

Na samém česko-slovenském pomezí severovýchodní Moravy se letos začátkem září sešli vyznavači krásné literatury. V údolí Velkých Karlovic, na louce srubu Na Kosárni vyrostlo několik stanů, jejichž uživatelé měli možnost od rána do večera užívat na čerstvém povětří literární četby, dozvědět se něco o současném literárním a filmovém životě, setkat se přímo s redaktory časopisů a pohovořit si o svých trablech s překládáním českých textů s vrstevníky z jiných zemí.
Letos, kdy proběhl již druhý ročník Středoevropského překladatelského tábora, se na Valašsko sjeli bohemisté z Polska, Maďarska, Německa a také moskevští studenti zabloudivší na tábor cestou z LŠSS v Praze. Večerní diskuse o všem možném probíhaly v nedaleké (jen několik málo kilometrů vzdálené) hospodě U Polanských, kde byli ubytováni pasivní účastníci tábora, vedoucí katedry bohemistiky z Bukurešti a také bohemisticko-hungarologická dvojice pražanů amerického původu.
Pořadatelům tábora, kteří poskytli pro studenty prostory srubu i virtuální základnu na svých webových stránkách (www.kotrla.com), se podařilo vytvořit příjemnou pracovní atmosféru,, přednášky byly proloženy společným sběrem hub, vařením a umýváním nádobí, dostatek prostoru pro volnou diskusi také poskytnul celodenní výlet po hřebeni Javorníků. Z nečeských spisovatelů zazněly texty Ádáma Bodora, vzhledem k početné účasti polské byla jedním z celodenních témat také Dorota Masłowská a spolu s ní i otázka literárního centra a periferie vůbec. K zamyšlení pobízely i poskytnuté knihy a časopisy, jejichž redaktoři osobně přijeli: Aluze, Weles, nová světovka Plav, a také vsetínský časopis Texty. Tak, jak se to má v české kultuře již od dob Florianových, není všechno na okraji, co se tam být zdá, a to by mohlo konečně platit i pro onu dnešní periférii EU, která se eufemisticky nazývá Střední Evropou. Nápad k uspořádání překladatelského tábora pro začínající překladatele se zrodil příkladně středoevropsky, inspirace pochází od maďarských překladatelských táborů pořádaných JAK.